Ahogy 2009-ben, úgy az idei évben is a Dísznövény Szövetség által felajánlott virágok, muskátlik és egynyáriak tették színesebbé a Minisztérium virágládáit. Nem csak virágokat adtunk, hanem információkat is kaptunk.

A Dísznövény Szövetség szoros kapcsolatot ápol a hazai agrár rendtartással, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy évek óta meghívottjai vagyunk a Zöldség-Gyümölcs-Dísznövény Termékpálybizottsági Üléseknek.
A június 18-i ülésen Dr. Gárdosi Péter főosztályvezető úr (Vidékfejlesztési Minisztérium) bemutatta a Termékpálya Bizottság új vezetőségét, Czerván György államtitkár urat a Bizottság elnökét és Dr. Feldman Zsolt helyettes államtitkár urat a Bizottság elnökhelyettesét.
Czerván György államtitkár úr köszöntötte a TP Bizottság tagjait és meghívottait, röviden bemutatkozott és elmondta, hogy számít a szakma, az érdekképviseleti szervek és a szakmai szervezetek véleményére, nyitott a szakmai problémák megbeszélésére, valamint a munkahelyteremtést nagyon fontosnak tartja a kormány, ezért nyitottak az ezzel kapcsolatos javaslatokra, a zöldség-gyümölcs és dísznövényágazatban pedig különösen fontos az új munkahelyek létrehozása. Problémás területet képviselnek a TÉSZ-ek, az elvesztett piacokat vissza kívánja a kormány szerezni, az ezzel kapcsolatos jogalkotási munkák már elkezdődtek. A minisztérium kétféle cselekvési tervet fog kidolgozni, amely jogszabály-alkotási tervet jelent. Az egyiket a tűzoltó munkák tekintetében, az árvíz és a belvíz okozta károk felmérése és enyhítése és a jövő év elejéig pedig elkészül egy 10 éves stratégiai terv, amelyhez a javaslatokat szeptemberig várja a Minisztérium. Nyitottak tehát minden fajta felvetésre.

Amely javaslatnak a megvalósítása csak az akaraton múlik, az egyszerűbb, amely javaslat megvalósítása azonban anyagi forrást is igényel, ott megvizsgálják a javaslat költségvetési vonzatát, és annak megfelelően döntenek. Dr. Feldmann Zsolt helyettes államtitkár úr bemutatkozását követıen elmondta, hogy a jövőben minden olyan üggyel, amely az államtitkársághoz tartozik, talán komplexebb módon tudnak foglalkozni, mint ahogyan az eddig történt, és a korábban érvényesülő széthúzó energiák a komplex együttkezelés következtében nem fognak érvényesülni.
Az 1. napirendi pontban a  rendkívüli időjárási körülmények okozta károk miatt kialakult agrárpiaci helyzetről volt szó. Czerván György államtitkár úr ismertette az e téren tervezett intézkedéseket. Jelenleg 2 milliárd forint van a kárenyhítési alapban, amely 4-4,5 milliárdra nőhet. Már most látszik, hogy ez nem lesz elegendő a károk enyhítésére, ezért kezdeményezni fogják, hogy a kormány töltse föl az alapot. Javasolják továbbá, hogy decemberben előleg kifizetésére kerüljön sor 90%-os mértékben. A további kifizetések pedig 2011. március 15-ig történjenek meg. Előre hozzák az SAPS kifizetéseket is, amely így 2010. október 16-tól indulhat, a javasolt mérték 70%. Ennek engedélyezését azonban az EU-tól kell kérni. További könnyítést jelent az egy ablakos rendszer kialakítása, amely szerint a károkat az MVH illetékes megyei kirendeltségén kell bejelenteni. Nem kell tehát az MgSzH-hoz fordulni, és így az illetékfizetés alól is mentesülnek a gazdák. A megkötött értékesítési szerződésekből is ki lehet lépni, azaz nem kell kötbért fizetni, ha a szerződésben vállalt szállításokat ilyen okból nem tudják teljesíteni. Dolgoznak továbbá egy új hitelkonstrukció létrehozásán, és az EU-tól is szeretnének segítséget kérni, támogatást a szolidaritási alapból a V4-ekkel közösen. Ez lesz a jövı heti V4+3 találkozó egyik napirendi pontja. Ezenfelül a VM segélyakciót is szervez. A károk felmérése után pedig, a tényleges problémák ismeretében kiderül, hogy szükség lesz-e még más intézkedéseket is hozni.
Dr. Gárdosi Péter főosztályvezető úr megnyitotta, és vitára bocsátotta a 2. napirendi pontban foglaltakat (cím: A zöldség-gyümölcs termelői szervezetek kiegészítı nemzeti támogatásáról szóló VM rendelettervezet véleményezése). Elmondta, hogy a VM Agrárpiaci Főosztálya annak érdekében, hogy minél hamarabb megjelenhessen a rendelet és minél hamarabb igénybe lehessen venni a támogatást, összeállított egy olyan rendelettervezetet, amely alapja lehet a vitának. A rendelettervezettel kapcsolatban azonban a VM vezetése még nem foglalt állást. Felkérte Bittsánszky Márton osztályvezető urat, hogy ismertesse a rendelettervezet
főbb jellemzőit. A nemzeti támogatás nyújtásának engedélyezését az Európai Bizottságnál kellett kérelmezni. A Bizottság a kérésünket 2010. június 8-ával jóvá is hagyta. Új eleme azonban a jóváhagyásnak a nemzeti támogatás felső korlátjának meghatározása. Ennek figyelembe vételével készítette el a főosztály a vitaanyagot a rendelet mihamarabbi megjelenésének érdekében a termékpálya érintett képviselőivel egyeztetve. A tervezet szerint a támogatás a másodszintű összefogást ösztönzi, hozzájárul a kereskedelmi lánc lerövidítéséhez, valamint azt is célozza, hogy a másodszintű szerveződések minél nagyobb erőt képviseljenek, akár a kereskedelmi szereplővel szemben is. Ezért többlettámogatást kíván adni azoknak, akik vállalják a koncentrált kereskedelmet. Ez nem teljesen új dolog, hiszen irreális lenne olyan feltételeket szabni, amelyek nem kivitelezhetők. Amint megszületett a Bizottsági határozat, az Agrárpiaci Főosztály összeállította a vitaanyagot és megküldte a szakmai szervezeteknek, valamint a TP Bizottság tagjainak és meghívottainak. Az Egyebek napirendi pont alatt szó esett Sárközy francia miniszterelnök azon szándékáról, hogy a nagy élelmiszerkereskedelmi láncokat az árak tekintetében oly módon korlátozná, hogy a zöldség-, gyümölcs áraknak a termelési költségeket fedezniük kellene. A magyar zöldség-gyümölcs ágazatnak komoly esélye van a piacon. A fogyasztóktól származó információik alapján a fogyasztók keresik a magyar árukat, de nehezen tolerálják az olyan esetek előfordulását, mint pl. a piros-fehér-zöld címkével megjelent fokhagyma, amelynek a hátulján származási országként Kína szerepel. Az ilyen piaci szereplőkkel szemben kellő eréllyel kell fellépni. Fontos, hogy a fogyasztók bizalma ne rendüljön meg; biztosítani kell, hogy a magyar áruként megnevezett termék valóban magyar legyen. A magyar termelők versenyképességét a fejlesztésekkel lehetne fokozni. A német állampolgárok nem vásárolnak francia autót, mert tisztában vannak vele, hogy ezzel német munkahelyeket mentenek meg. Ennek a szemléletnek az oktatását már az iskolában kellene kezdeni, hasonlóan ahhoz, ahogyan az a szelektív hulladékgyűjtés esetén történt. Ugyan a Termékpálya Bizottsági Ülésen nem volt kiemelten szó a dísznövény ágazatról, de a témák a hazai dísznövény kertészeket is érinthetik. A hazai termék vásárlásának fokozása, a munkaerő foglalkoztatás egyszerűsítése, TÉSZ-ek alakítása a dísznövény ágazatban, az Áfa-csökkentés közös érdek, a problémák az egész magyar mezőgazdaságot érintik. Az együttműködést a Dísznövény Szövetség tovább szorgalmazza, szorosabbra fűzi a kapcsolatot az illetékesekkel, mert egyedül sem vállalkozás, sem szakmai szervezet, sem egyéb hivatal nem dolgozhat eredményesen.