A Zöldtetőépítők Országos Szövetsége ajánlja Önöknek a "Zöldtetők a klímaváltozás ellen" című DVD kiadványát, mely megrendelhető honlapjukon. Ugyanott közhasznú szervezetükkel kapcsolatos hírek, programok is megtekinthetők.

Aglobális felmelegedés kockázatainak hatásaira a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, valamint a Magyar Tudományos Akadémia 2003 júniusában indította el hároméves kutatási programját. Ahivatalosan „A globális klímaváltozás hazai hatásai és az arra adandó válaszok” címmel ellátott projekt; a munka során alkalmazott három kulcsszó alapján (VÁltozás – HAtás – VÁlaszadás) az elsõ szótagokból képzett „VAHAVA projekt” néven vált közismertté. Elsõdleges célja: az eddigi tapasztalatok értékelése, a valószínûsíthetõ globális klímaváltozás negatív, esetleg pozitív hatásaira való felkészülés, a különféle károk megelõzése, mérséklése a helyreállítás elõmozdítása érdekében.

HÕMÉRSÉKLET-EMELKEDÉS

Aprogram hiányossága, hogy nem veszi figyelembe a már napjainkban bekövetkezett lokális, nagyvárosi klímaváltozást. Szomorú tény, hogy a klímakutatók szerint a 21. század végére prognosztizált 1-6 Celsius-fokos átlagos felmelegedés, a többmilliós nagyvárosok túlépített központjaiban mára nem csak elérte, hanem néhol több fokkal meg is haladta ezt a kritikus értéket. E tendencia alól Budapest sem kivétel, a belváros hõmérséklete néhány fokkal magasabb a peremkerületekénél. Oka a „hõsziget effektusra” vezethetõ vissza, amely különösen nyári napokon veszi igénybe az ott lakók szervezetét. A nappali forróságot az épületek éjszaka sugározzák vissza, ennek következtében szinte elviselhetetlen a hõség, nagyban megterheli az emberek közérzetét, pszichéjét. Ez átlagon felüli terhelést jelent a lakosság többségének. Felmérések alapján megállapítást nyert, hogy a napi átlaghõmérséklet 5 Celsius-fokkal történõ növekedése szignifikánsan, 6 százalékkal növeli összességében a halálozás kockázatát. 1992 és 2000 között hat „hõhullám” érte hazánkat, hatásukra 14-52 százalékkal növekedett az elhalálozás. Nyugat-Európában 2003-ban, az augusztusi 40 Celsius-fok fölötti hõség 15 ezer ember halálát okozta. Hasonló hõhullámokkal a jövõben Magyarországon is számolni kell.

A SZÁRAZ LEVEGÕ HATÁSA

Rontja a helyzetet, hogy a lehullott csapadék jelentõs részét a csatornák nyelik el, ugyanis nyaranta a sivatagihoz hasonló száraz levegõ enyhítésének egyetlen természetes módja, a párologtató felületek megnövelése. A párologtatás hõelvonással jár: 1 kilogramm víz elpárologtatása annyi hõt tud elvonni a környezetébõl, amely képes közel 2 Celsiusfokkal lehûteni 1000 m3 levegõt. Budapest belterületén a sûrû beépítés, a kevés vízmegtartó zöldterület hiányában, a tömeges esõelvezetés miatt a párolgás csak negyedannyi hõt von el egységnyi területrõl, mint a város környékén. Abelvárosok elviselhetõbbé tételének leghatásosabb módja a zöldfelületek növelése, az inaktív területek növénnyel borítása. A zöldtetõ, a zöldhomlokzat településökológiai szempontból aktív felület, amely a környezetét a növényzet fiziológiai-biológiai folyamatai, azaz kondicionáló hatása révén elõnyösen alakítja, módosítja. E biológiai értelemben vett kondicionáló hatás nagysága, azaz a zöldfelület településökológiai teljesítõképessége az adott területen lévõ növényzet tömegétõl, fajtaösszetételétõl, térbeli elrendezésétõl függ. A párologtató, asszimiláló effektív növényfelület az állománytól függõen az alapterület nagyságának többszöröse is lehet. Például amíg egy rendszeresen nyírt gyep 1 négyzetméteren lévõ levélfelülete kiterítve 4-5 négyzetmétert tesz ki, addig egy 40-60 centiméter magas, kaszálatlan rét esetén 220-240 négyzetméter levélfelületet mértek 1 négyzetméteren.

A teljes anyag letölthető PDF formátumban >>